Post by Presbiter on Jul 14, 2007 19:33:51 GMT 2
... és akkor jöjjön a feketeleves...
Szombat reggel a Shilgazok már nagyon türelmetlenül keltek, játszani akartak, kicsit morcos is voltam, hogy 8 órakor ostromolják a magányosan pirománkodó Tibit, lévén, hogy általában 9 körül szokott beindulni a játék.
Aztán a csak nagyon nehezen feltápászkodó coraxiak java lassú cihelõdésbe kezdett, a másik fele meg elment boltba, miközben a Tornácon lévõk is játékba léptek. 10 órakor még jó ha két ember játszott a corxi csapatból, és a többiek is lassan szivárogtak be. Ez nem tetszett, de valahogy mindenkinek viszonylag jó kifogása volt...
Napközben kiderült, hogy az egyik WC eldugult, majd az is, hogy a másik ülõketartója eltört, úgy általában az állaptuk nem európai kinézetet mutatott: néhányan nem bíbelõdtek a lehúzással, a kefe használatával, arról nem is álmodok, hogy önszogalomból valaki takarított volna, kivéve Dorkát, aki szó nélkül pakolta rendbe a toaletteket kétszer is. Közben az asztalokon is gyûlt a szemét: üres üvegek, konzervdobozok "dícsérték a gondosságunkat", amikor már tûrhetetlen volt az állapot, akkor általában Tibinek szóltam, aki elpakolt, kiszemetelt.
Meg kell mondjam, hogy szégyenkeztem miattunk! Nem csak, hogy a Lovagrendhez méltatlan volt az ilyen viselkedés (pl. a lapítás a WC elrontójától, használt kések, edények otthagyása, stb), de megkérdõjelezte azt, hogy a fakardozáson kívül más értéket is tudunk teremteni legalább a Lovagrenden belül!
Arról nem beszélve, hogy néha a civilizált ember kultúrális szintjét sem ütöttük meg, fõleg, ha a WC állapotára gondolok. Többen szóvátették a WC-ben odacsukott döglött békát, de a panaszkodáson túl senki se vette a fáradtságot, hogy kivágja onnan, és ebben egyedül Dorka kaphat felmentést! Igyekszem nem túl sokat gondolni magamról, de a Lovagrend vezetõjeként talán nem nekem kellene utánatok szarban túrva WC-ülõkét szerelnem, vagy békabeleket cibálnom! Nem esett különben nehezemre, és ha ennek csak a felét el lehetne várni a társaság nagyobbrészétõl, akkor istenemre még szivesen is csinálom, de két-három emberen kívül nemhogy segítõkészség, vagy aggódás, de még csak érdeklõdés sem mutatkozott a problémák iránt! Ennek betetõzése volt a vasárnapi pakolás, ahova 10-re értem oda, lévén, hogy elõzõ este bementünk az autóért, ami ismétcsak a Ti cuccotokért jött ki, ehhez képest majdnem szívességnek tekintette a társaság, hogy kegyesen berakja a saját cumóját. A coraxi csapat a késõi felkeléssel, nyammogással, kajára várással külön is kihúzta a gyufát, a Shilgazok elbontották a táborukat, összepakoltak, átjöttek, és javarészt elbontották a coraxi építéseket is, az itteniek meg még csak a sátrukat se voltak képesek összerakni, a Palace-t is Fen egyedül bontotta az érkezésemkor, holott õ benne sem aludt! Így ezzel együtt a társaság meglehetõsen gyengén szerepelt a közösségi szellem kategóriában, olyannyira, hogy a jövõnkre vonatkozólag le kell vonnom a megfelelõ következtetéseket.
ui: a véleményemet a csütörtöki edzésen már jónéhányan hallhatták, és néhány megjegyzés is elhangzott, az elõbb leírtakat így is fenntartom.
Szombat reggel a Shilgazok már nagyon türelmetlenül keltek, játszani akartak, kicsit morcos is voltam, hogy 8 órakor ostromolják a magányosan pirománkodó Tibit, lévén, hogy általában 9 körül szokott beindulni a játék.
Aztán a csak nagyon nehezen feltápászkodó coraxiak java lassú cihelõdésbe kezdett, a másik fele meg elment boltba, miközben a Tornácon lévõk is játékba léptek. 10 órakor még jó ha két ember játszott a corxi csapatból, és a többiek is lassan szivárogtak be. Ez nem tetszett, de valahogy mindenkinek viszonylag jó kifogása volt...
Napközben kiderült, hogy az egyik WC eldugult, majd az is, hogy a másik ülõketartója eltört, úgy általában az állaptuk nem európai kinézetet mutatott: néhányan nem bíbelõdtek a lehúzással, a kefe használatával, arról nem is álmodok, hogy önszogalomból valaki takarított volna, kivéve Dorkát, aki szó nélkül pakolta rendbe a toaletteket kétszer is. Közben az asztalokon is gyûlt a szemét: üres üvegek, konzervdobozok "dícsérték a gondosságunkat", amikor már tûrhetetlen volt az állapot, akkor általában Tibinek szóltam, aki elpakolt, kiszemetelt.
Meg kell mondjam, hogy szégyenkeztem miattunk! Nem csak, hogy a Lovagrendhez méltatlan volt az ilyen viselkedés (pl. a lapítás a WC elrontójától, használt kések, edények otthagyása, stb), de megkérdõjelezte azt, hogy a fakardozáson kívül más értéket is tudunk teremteni legalább a Lovagrenden belül!
Arról nem beszélve, hogy néha a civilizált ember kultúrális szintjét sem ütöttük meg, fõleg, ha a WC állapotára gondolok. Többen szóvátették a WC-ben odacsukott döglött békát, de a panaszkodáson túl senki se vette a fáradtságot, hogy kivágja onnan, és ebben egyedül Dorka kaphat felmentést! Igyekszem nem túl sokat gondolni magamról, de a Lovagrend vezetõjeként talán nem nekem kellene utánatok szarban túrva WC-ülõkét szerelnem, vagy békabeleket cibálnom! Nem esett különben nehezemre, és ha ennek csak a felét el lehetne várni a társaság nagyobbrészétõl, akkor istenemre még szivesen is csinálom, de két-három emberen kívül nemhogy segítõkészség, vagy aggódás, de még csak érdeklõdés sem mutatkozott a problémák iránt! Ennek betetõzése volt a vasárnapi pakolás, ahova 10-re értem oda, lévén, hogy elõzõ este bementünk az autóért, ami ismétcsak a Ti cuccotokért jött ki, ehhez képest majdnem szívességnek tekintette a társaság, hogy kegyesen berakja a saját cumóját. A coraxi csapat a késõi felkeléssel, nyammogással, kajára várással külön is kihúzta a gyufát, a Shilgazok elbontották a táborukat, összepakoltak, átjöttek, és javarészt elbontották a coraxi építéseket is, az itteniek meg még csak a sátrukat se voltak képesek összerakni, a Palace-t is Fen egyedül bontotta az érkezésemkor, holott õ benne sem aludt! Így ezzel együtt a társaság meglehetõsen gyengén szerepelt a közösségi szellem kategóriában, olyannyira, hogy a jövõnkre vonatkozólag le kell vonnom a megfelelõ következtetéseket.
ui: a véleményemet a csütörtöki edzésen már jónéhányan hallhatták, és néhány megjegyzés is elhangzott, az elõbb leírtakat így is fenntartom.
