Presbiter
Administrator 
A Szegedi Rendház Vezetője
Posts: 930
|
Post by Presbiter on Jun 9, 2008 14:03:06 GMT 2
Kurdisztánban keresték a földi Paradicsomot2008. június 4. A földi Paradicsom a jelenlegi Kurdisztán területén volt, közel Jeruzsálemhez és Szíriához - erre jutott matematikai számításaival egy 15. századi spanyol csillagász és asztrológus.A késő középkori valenciai tudós, Bertomeu Gerp latin nyelvű, a salernói érsekhez címzett eddig ismeretlen levelében a Paridicsomot egy olyan "déli vidékre" helyezi, amelyet eddig még senki sem tartott járhatónak, és amely "a napéjegyenlőségi vonaltól 35 fokra fekszik". "A Paradicsom kapuja" címmel kiadott levelet a valenciai egyetem tanárai, Júlia Benavent és Josep Teodoro látta el bevezetővel és jegyzetekkel. Teodor szerint a csillagász a szövegben egy, az Egyenlítőtől északra, az északi félgömb mérsékelt égövének közepén lévő helyre utal, amely ugyan lakható, de emberi lények számára mégsem elérhető. Ez a terület egybeesik a mai Kurdisztánéval. Gerp azzal indokolja elméletét, hogy a Paradicsom közel lehetett Jeruzsálemhez és Szíriához, tekintettel arra, hogy az Édenkertből kiűzött Ádám Szíriában élt, mielőtt meghalt a palesztinai (ciszjordániai) Hebron völgyében. Gerp levelében meghatározza Jézus Krisztus kereszthalálának időpontját is, eszerint i.sz. 34. március 25. volt a Passió napja, ugyanakkor a világ teremtését szeptember 21. és október 1. közötti időszakra teszi. Julia Benavent professzor valenciai humanistákról szóló kutatásai során talált rá Gerp levelére: összesen 79, 14-17. századi szerző műveit gyűjtötte össze európai és amerikai könyvtárakból. (Múlt-kor/MTI)
|
|
Presbiter
Administrator
A Szegedi Rendház Vezetője
Posts: 930
|
Post by Presbiter on Jun 23, 2008 15:24:28 GMT 2
Az égieket hívták segítségül a középkori harcosok2008. június 19.
A középkori történetírók a csaták leírásánál gyakran számolnak be különféle kiáltásokról, amelyek a katonák lelkének erősítését és a csapathoz való tartozás érzését szolgálták. Halmágyi Miklós a Hadtörténelmi Közlemények 2007/2-es számában a csatakiáltások sokszínűségét és funkcióit vizsgálta. A harci kiáltások kettős célt szolgálhattak: egyrészt ezzel próbáltak az ellenfélben rémületet kelteni, másrészt saját félelmüket is leplezték. A kiáltozva rohanó katona szinte önkívületi állapotba került, minden félelem nélkül támadt az ellenre. Arra is van példa, hogy a vitézek egy meghatározott szót kiáltottak ütemesen, ami alkalmas volt a csapat összefogására. Ez különösen lényeges volt abban az esetben, ha különböző nyelvet beszélő harcosok küldöttek ugyanazon az oldalon. A közösen használt szó jelszóként is funkcionált, képes volt arra, hogy elkülönüljenek az ellenségtől. A harcosok gyakran rövid imádsággal az ajkukon indultak a küzdelembe. Már a Biblia is megörökítette a csatakiáltást, a Bírák könyvében Gedeon katonái Az Úrért, és Gedeonért! kiáltással támadták meg a mídianiták táborát. A kora középkor egyik eseményénél hasonló jelenetet találunk. Germanus Auxerre 5. századi püspöke, 429-ben Britanniába ment, hogy az ottani eretnekséget felszámolja. Őt és támogatóit azonban megtámadták, a védelmet a prelátus szervezte meg. Germanus megparancsolta embereinek, hogy kiáltsák utána, amit ő mond. A püspök háromszor kiáltotta: Alleluja! A szót visszhangozták a hegyek, mire az ellenség megrémülve futott el. Az Alleluján kívül tisztán vallásos tartalmú a Kyrie eleison csatakiáltás is. A merseburgi csata elején a keresztények ezt harsogva vonultak az ocsmány és ördögi hui, hui-t hallató magyarok ellen. A Kyrie eleison lélekerősítő szavait a kereszténnyé vált magyarok is átvették. Szent Gellért nagyobbik legendája megőrizte, hogy mielőtt Csanád vezér serege Ajtony ellen indult, ezt kiáltották. Elképzelhető, hogy ezeket a görög szavakat üvöltötték a magyarok az 1068-as kerlési csatában, amikor Salamon király László és Géza hercegekkel együtt legyőzték a nomádokat. Kerlés, a település neve összefüggésbe hozható a Kyrie eleison-nal. " Az Uram irgalmazz" az egész középkor folyamán rendkívül népszerű volt. Sobieslav cseh fejedelem 1120-as morvák és németek elleni csatája idején a papok ezt imádkozták. A morvamezei ütközet (1278) alatt is felhangzott ez a szókapcsolat a csehek szájából. A keresztes vitézeknek is megvolt a maguk csatakiáltása, Boemund nem véletlenül kérdezte izgatottan, amikor hírül vette a keresztesek elindulását, hogy milyen jelet viselnek, és mi a jelszavuk. Azt a választ kapta, hogy Krisztus jelét viselik ruhájuk jobb vállán vagy a két válluk között, a csatában pedig egy torokból kiáltják: Deus lo vult! (Isten akarja!). 1105-ben Balduin jeruzsálemi csatában azt tanácsolta katonáinak, hogy a C hristus vincit, Christus regnat, Christus imperat! mondattal támadjanak. 1456-os nándorfehérvári harcokban a keresztények Jézus nevét kiáltották. Kapisztrán Szent János nagy hangsúlyt fektetett a közösségi szellem növelésére, ezt a célt (is) szolgálta a Megváltó nevének hangoztatása. A július 14-i vízi csata előtt a ferences arra kérte övéit, hogy "folytonosan hangoztassák a vízen úgy, mint szárazon és hívják segítségül Jézus szent nevét". A tisztán vallásos jellegű csatakiáltások mellett olyan jelszavakat is használtak, amelyek egy szűkebb közösséghez, kolostorhoz, országhoz való tartozást is kifejeztek. A Fleury-i Aimon Szent Benedek monostorának védelmezői a rendalapító nevét kiáltották. A Roland-énekben többször felhangzik Nagy Károly csatakiáltása, a munjoie! A szó fordítása: örömhegy. Több magyarázat is született a csatakiáltás magyarázatára, egyesek a zarándoklatokkal hozták kapcsolatba. A peregrinusok ugyanis köveket vittek magukkal, amelyből halmok keletkeztek. Más vélemény szerint a szó a Golgotára, illetve a mennyei Jeruzsálemre utalt. Nagy Károly csatakiáltása az 1266-os Beneventum melletti csatánál bukkant fel ismét, ahol Anjou Károly győzelmet aratott II. Frigyes fia, Manfréd felett. A középkori Magyarországon László király volt az a harcos szent, akit a csatákban segítségül hívtak. A Névtelen Minorita munkája őrizte meg a székelyek és a magyarok tatárok elleni harcát. Egy tatár fogoly szerint a küzdelmet az döntötte el, hogy a keresztények segítségül hívták Lászlót. 1355-ben Nagy Lajos vitézei az osztrákokat segítették a lázadó svábok ellenében. Ekkor a "Szent királyok, segítsetek bennünket!" kiáltással buzdították magukat. Az 1479-es kenyérmezei ütközetben a magyarok az "Isten és Szent László nevében!" mondatot használták a támadás idején. Peter Suchenwirt költő pedig arról számolt be, hogy a "Hurta, Hurta Ungerlant" - Hurrá, hurrá Magyarország kiáltással vonultak harcba Nagy Lajos király vitézei. Forrás: Múlt-kor
|
|
|
|
Post by Avaaris L'Rathyen on Jun 24, 2008 15:03:44 GMT 2
Erre a Montjoi-os dologra van egy olyan legenda is, hogy a keresztes hadak erről, az inkább dombról látták meg elsőre Jeruzsálemet. "És örvendeztek vala néki"...
|
|
Presbiter
Administrator
A Szegedi Rendház Vezetője
Posts: 930
|
Post by Presbiter on Jun 25, 2008 9:14:13 GMT 2
|
|
Presbiter
Administrator
A Szegedi Rendház Vezetője
Posts: 930
|
Post by Presbiter on Jul 9, 2008 8:52:02 GMT 2
Ismét egy érdekes cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, ezúttal a grünwaldi csatáról, ahol a Teuton lovagrend végső vereséget szenvedett a lengyel-litván-orosz csapatoktól. Olvassátok, érdemes: toriblog.blog.hu/2008/07/07/a_grunwaldi_csata |
|
|
|
Post by Avaaris L'Rathyen on Jul 22, 2008 16:27:37 GMT 2
Jó olvasmány volt ez utóbbi. (a többit még nem olvastam) Csak anyit jegyeznék meg ahhoz a részhez hogy: "elvesztették lobogólyukat, ami szimbolikus volt"; nem egészen, hiszen a hadparancsnok ebből tudja hogy az egységei hol vannak még harcban, ha a lobogó földre kerül, az egység elesett, tehát mehet a nyílzápor/bombázás/mindent, és MINDENKIT elsöprö lovasroham.
|
|
Ceta
Administrator
Tag - Szeged
Posts: 235
|
Post by Ceta on Aug 27, 2008 11:54:10 GMT 2
|
|
IamPetya
Fórumpolgár
Tag - Szeged
Posts: 69
|
Post by IamPetya on Aug 27, 2008 16:18:02 GMT 2
A Kard Rendje vívóiskola. Én érdekesnek találtam. www.kardrendje.hu/És kiemelném a Könyvtár részüket, jópár történelmi és vívó doksival: library.sg18.net/Ja! És úgy tűnik Szegeden is tartanak majd edzéseket, ha jól sejtem szeptembertől! (ha jól emlékszem Ceta említette meg múltkor őket, és most az előző hosszúkardos link alján, a forrásként is szerepelnek) |
|
Ceta
Administrator
Tag - Szeged
Posts: 235
|
Post by Ceta on Sept 1, 2008 12:21:22 GMT 2
Íme találtam még egy honlapot, ami a hagyományõrzéssel foglalkozik: www.dakle.hu/És a wikipédiáról a lándzsa történetérõl, használatáról szóló cikket, ahonnan az csatabárdok is elérhetõk a hivatkozások segítségével: hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1ndzsa |
|
|
|
Post by < D > on Sept 21, 2008 12:11:11 GMT 2
Asszonyhiány okozta a vikingek kirajzását?================================================================================ 5perc.hu 2008. 09. 19. 02:55 James Barrett, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese északi történeti forrásokat tanulmányozva figyelt fel arra, hogy a fiatal skandináv harcosok, akik katonai testvériségekbe tömörültek, addig szolgáltak, míg sikerült megnősülniük és saját családot alapítani. Ez volt ugyanis a viking társadalomban a megbecsülés és a hatalom kulcsa. A kutató szerint egyébként az akut asszonyhiányt paradox módon maguk a vikingek okozták. Középkori források szerint ugyanis Skandináviában pogány szokások maradványaként igyekeztek megszabadulni az újszülött kislányoktól - olvasható a Discovery News hírei között. James Barrett beismerte, hogy elméletére nehéz régészeti bizonyítékokat találni, így feltevéseit oly módon igyekezett alátámasztani, hogy sorra megcáfolta a vikingek kirajzását magyarázó egyéb teóriákat. Némely kutató szerint a vikingek kirajzását a fejlett hajóépítési technikák megjelenése válthatta ki, ám James Barrett rámutat, hogy már az V-VI. században is nagy számban hagyták el skandináv lakosok szülőföldjüket a brit szigetek felé véve az irányt."Ennek folytán kizárólag az új viking hajók megjelenése nem okozhatott ilyen demográfiai mozgást. A nagy távolságok leküzdésére képes csapatszállító hajók megjelenése ugyan előfeltétele volt a kirajzásnak, ám teljesen egyértelmű, hogy nem ez volt az igazi ok" - magyarázta a kutató. Ráadásul Norvégiából akár egy hét alatt is el lehetett érni Írországot. Ily módon a vikingek már jóval azelőtt képesek voltak rendszeresen lerohanni Írországot, mielőtt elkezdődött volna a terror kora.James Barrett olyan feltevéseket is tételesen megcáfol, amelyek szerint a vikingek kirajzását éghajlatváltozás, gazdasági bajok, vagy Skandinávia túlnépesedése okozhatta. A régész szerint a csecsemőgyilkosságok ellenére a vikingek igen nagyra értékelték a nőket. Ennek érdekes régészeti nyomát a temetkezések rejtik, ugyanis a brit szigeteken rabolt javak - nemesfém, ékszerek - később rendre a viking feleségeket kísérték el a túlvilágra. James Barrett szerint a vallási fanatizmus szintén tüzelhette a vikingek harci kedvét, fatalista hitük szerint ugyanis a halál ideje és módja előre meg van írva. Ezzel magyarázható, hogy miért voltak hajlandók tengerre szállni és véres csatákban kockáztatni életüket. "A vikingek hite szerint a világegyetem a fagyos pusztaságban született, és az utolsó csata tüzében semmisül meg" - mondta James Barrett.A régész szerint a vikingek életmódjának, társadalmi berendezkedésének tanulmányozása segíthet megérteni, hogy hogyan voltak képesek kis népek komoly hatást, legyen az pozitív vagy negatív, gyakorolni a világtörténelemre. forrás: mti
|
|
|
|
Post by Avaaris L'Rathyen on Sept 29, 2008 12:47:15 GMT 2
Arra azért figyeljünk oda, hogy attól még hogy megcáfoljuk az összes másik teóriát, a miénk még nem lesz szilárdan alátámasztott! Azonban egy plusz okként ez is elfogadható a kirajzás miértjének elméletei között. Ezentúl a vikingek, ha asszonyt akartak vólna csak maguknak, elég lett volna csak a szomszédos népeket támadniuk...
|
|
Presbiter
Administrator
A Szegedi Rendház Vezetője
Posts: 930
|
Post by Presbiter on Sept 23, 2010 8:34:40 GMT 2
Íme, itt ez a régen nem használt topic, ez lesz mostantól a hagyományőrzéssel kapcsolatos beszélgetések helye.
|
|
Ceta
Administrator
Tag - Szeged
Posts: 235
|
Post by Ceta on Sept 24, 2010 18:06:45 GMT 2
|
|
Ceta
Administrator
Tag - Szeged
Posts: 235
|
Post by Ceta on Sept 26, 2010 10:12:58 GMT 2
Ha valaki megtudná szerezni ezt a könyvet sokat segíthetne nekünk a tovább lépésben:
Töll László írását nézd meg (Élet és halál urai a csatatereken-elõdeink fegyverei In. Az Árpád- és Anjou-kor csatái,hadjáratai (szerk. Veszprémy László) Zrínyi Kiadó Bp. 2008 17-56.)
a militia.hu-ról ajánlották.
|
|
Presbiter
Administrator
A Szegedi Rendház Vezetője
Posts: 930
|
Post by Presbiter on Sept 27, 2010 10:02:17 GMT 2
|
|
Ceta
Administrator
Tag - Szeged
Posts: 235
|
Post by Ceta on Sept 27, 2010 23:31:12 GMT 2
Mégis mennyi lenne a könyv, mert nem csak András miatt lenne érdemes, hanem a többi elképzelés miatt is, pl. az interaktív töriórákhoz is segítséget nyújtana esetleg honfoglaláskorhoz, vagy a velencei-padovai magyar háborúhoz is. Ha nem több mint 5000 HUF akkor nekem megérné. Ezt esetleg nézted: www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/konyvek/fegyver/m/bibJAT00144142.html |
|
Presbiter
Administrator
A Szegedi Rendház Vezetője
Posts: 930
|
Post by Presbiter on Sept 28, 2010 18:40:03 GMT 2
3500.- körül láttam, majd előkerítem megint, hogy merre lehet rendelni.
|
|
Presbiter
Administrator
A Szegedi Rendház Vezetője
Posts: 930
|
Post by Presbiter on Sept 28, 2010 18:52:03 GMT 2
Na ez: bookline.hu/product/home!execute.action?id=76648&type=22 3850 Ft. Szólj, ha segíteni kell a rendelésben... Ajánlom még a figyelmetekbe: href.hu/x/dbv5 ez talán még hasznosabb lenne. Ugyanennél a kiadónál vannak még nagyon jó könyvek. Érdemes lenne a jobbakat szkennelni.... |
|
Presbiter
Administrator
A Szegedi Rendház Vezetője
Posts: 930
|
Post by Presbiter on Sept 30, 2010 10:51:42 GMT 2
|
|
Ceta
Administrator
Tag - Szeged
Posts: 235
|
Post by Ceta on Oct 11, 2010 22:03:30 GMT 2
|
|
