Történelem

[Presbiter]

Érdekes cikk, egy feltárásról, ez is magyarázza, hogy miért tudunk többet a betelepülő kunok fegyvereiről, mint a párhuzamos magyar felszerelésekről.

goo.gl/v9Pc
Részlet:

---

A templom körüli temető kunokhoz köthető részében a sírok szintén nyugat-keleti tájolásúak, azonban más középkori falusi temetőkkel ellentétben viszonylag sok mellékletet helyeztek az elhunytak mellé. A halottakat vörösfenyő koporsóban helyezték végső nyugalomra, fejpárnát használtak, illetve egyes esetekben a holttestet vászonanyaggal tekerték be. Gyakran helyeztek pénzérmét a sírba: azt az elhunyt mellé, esetleg a szájába, kezébe, ritkábban a lábára tették. Több esetben kerültek elő növényi magvak, illetve néhány esetben állatcsontokat találtak, például két lefejezett szárnyast.

Nagy számban kerültek elő aranyozott ezüst préselt lemezveretek, amelyek díszítése gyakran ókori előképekre - griffre, sárkányra, kutyára, oroszlánra, hárpiára - vezethető vissza. Gyakoriak voltak a feliratos, öntött, kerek övcsatok, felhúzott lemezgömbös fülbevalók, gyönggyel varrott tarsolyok. A sírmellékletek között különösen sok az ezüst gyűrű.

[Presbiter]

Ceta könyvében találtam egy felsorolást azokról a keresztesekről, akiknek nevét konkrétan ismerjük II. András keresztes hadjáratából. Van közöttük a szokásos egyházi személyeken kívül egy templomos testvér is, tehát az egészen biztosan alátámasztható, hogy egy ilyen seregben templomos lovagot lehet szerepeltetni. Amúgy a felsorolás nem túl hosszú, és jelzi, hogy néhány név utólagos hamisítások miatt hagyományozódott (értelemszerűen a templomos nem ilyen).

[Ceta]

Jut eszembe: András Halicsba folytatott hadjáratokat, ami ugye most Ukrajna és Szlovákia egy része. De vajon tudunk vlmi információt, hogy milyen népcsoport lakott ott és, h milyen felszerelésük volt?

[Presbiter]

Annyi bizonyos, hogy keleti szlávok, közelebbről ruszinok lakták, több alkalommal a Kijevi Rusz fennhatósága alá került. A terület keresztény térítéséről, az adott népcsoport harci felszereléséről még nem tudtam kideríteni sokat...

[Presbiter]

ezt találtam (http://www.halas.hu/kiskunhalas/tort1/169_302a.htm) :


Kunok és magyarok

A két nép kapcsolatai kezdetben nem voltak túl „barátságosak”, miután a kunok elsõ kalandozásai hazánkat sem kerülték el. Érdekes, hogy ennek hagyománya a – krónikáink által, s középkori templomaink legszebb falfestményein megõrzõdött – Szent László legendában (a leányrabló kun legyõzése a kerlési ütközetben) csapódott le,7 jóllehet az 1068. évi betörésben a kunok még teljesen „ártatlanok”: a támadók ekkor a steppékrõl általuk kiûzött, úz-besenyõ töredékek voltak. Hazánkat valójában 1091-ben támadták elõször kun portyázók. Bizánci területrõl, a lebunioni csatából hazafelé tartók egy csoportja (Krul fia Kapolcs vezetésével) zúdult ekkor az erdélyi hágókon át a keleti országrészekre. Szent László (1077–95) serege azonban még a Temes folyónál beérte és megsemmisítette õket. A kunok megtorló hadjárata (Ákus vezér) az Al-Dunánál fulladt vérbe. 1099-ben viszont a kunok vágtak vissza addigi kudarcaikért. Przemysl-nél Bönyek kán olyan megsemmisítõ csapást mért a kijevi belügyekbe avatkozó magyar seregre, hogy maga Könyves Kálmán (1095–1116) is csak futással, mindenét hátrahagyva tudta életét menteni. Ily módon a felek kölcsönös „tekintélyt” szereztek, s a közömbös egymás mellett élést választották közel másfél évszázadra, katonai és diplomáciai szempontból egyaránt. Ebben kun részrõl az a tény is közrejátszhatott, hogy hadi erejüket jelentõs mértékben lekötötte az orosz fejedelemségek megerõsödése és térnyerése a 12. század elsõ felében.

Merõben új helyzetet teremtett 1223-tól a kun steppéken a mongol veszély. A magyar politikai befolyást is szolgáló, sokáig sikertelen térítési kísérletek (domonkos missziók) hirtelen meghallgatásra találtak. Az erdélyi határok mentén élõ kun törzsek – látva Köteny leáldozó hatalmát s a keleti végekrõl idáig menekülõ kun töredékektõl értesülve a tatár pusztításokról – már 1227-ben megkeresztelkedtek. Róbert esztergomi érsek a pápától Cumania pápai legátusa címet nyert, s megalakult a Szeret-vidéki, ún. milkói püspökség. A legnyugatibb kunok vezére, Barc egyenesen a magyar király védelme alá helyezte magát, akinek címei közé ekkortól került a „rex Cumaniae” is, jóllehet Köteny központi hatalma még létezett.

1239-ben, mikor maga Köteny kán is meghódolt, IV.Béla célja már nem a keleti terjeszkedés, hanem a mongolok ellen bevethetõ nomád íjászsereg biztosítása volt. Kõi vagy bánmonostori (1240) megegyezésük szerint a magyar fõséget, a keresztény, letelepült életmódot elfogadó kunok – hadi szolgálataik fejében – részben a vendégnépeket (hospeseket), részben a várnépeket megilletõ jogokat (részleges adómentesség, beléletüket függetlenül, saját törvényeik szerint élhetik) kapták. A remények azonban nem váltak be. Az eltérõ életmódú, kultúrájú (keresztény, földmûvelõ) befogadók és a (félnomád, pogány) jövevények közt mindennaposakká váltak a nem ritkán véres összetûzésekké fajuló, fõként területi viták. Az ország nagyurai ugyancsak féltékenyen figyelték, mint válnak az „idegenek” a trón legbelsõbb támaszává, hatalmi tényezõvé. Ráadásul e lépéssel az ország külön is magára vonta Batu kán haragját, hiszen a pusztai hadijog értelmében Béla király a mongolok „szökött rabszolgáinak” nyújtott menedéket (Rogerius).

-------------------------
A hitelességet még ellenőrizni kell, de ezek alapján már II. András idejében is lehettek keresztény kunok a király szolgálatában! Ez komoly előrelépés lehet számunkra!

[Ceta]

Zolinak itt van a szászokról meg az íjukról egy kis ismeret:
militia.hu/node/1367

Ceta

[bence]

Üdv,

Lassan én is elkészülök az ispotályos cuccommal már az utolsó húzósabb tételnek csak a kardhüvely marad. Igazából egyikünknek sincs komolyabb, vagy olyan amiről tudjuk , hogy korhű ennek néztem utána mostanában.

A kardhüvely azért vészesebb téma mert sok ábrázoláson látszik, hogy a harcosok a csatába is magukkal vitték a hüvelyt (Maciejowski bibliában akármelyik képet megnézzük találunk kardhüvelyt.). De ez viszont felvet pár kérdést a hüvely rögzítéséről és anyagáról. Egy csatában nem lóbálózhat az ember oldalán a kardhüvely mert beakad a lában közé, elesel , eltöröd nem mellesleg odaverődik a bokádhoz stb ...(a hídivásár után lett 1 szép nagy féltenyérnyi véraláfutás a lábamon mert a kard nekicsapódott menet közben). Az anyagát nézve pedig ugye a fa volt az elterjedt én is inkább arra találtam hivatkozást, de gondolom senki nem szeretné hogy az újonnan elkészített hüvely a 1. lépésnél vagy az 1. rá mért ütésnél széttörjön.

Szerencsére a keresésben nem volt annyira nehéz dolgom mert amit találtam szinte mind ugyanazt mutatta ezen a nyugati vonalon eléggé egységesnek tűnik, ugyanolyat használhat mindenki.

A kardhüvely maga fából készült majd valami keményebb bőrrel szorosan beburkolták, ez adott valami védelmet a fának , hogy ne törjön olyan könnyen illetve nem a fa volt kívül. A bőrre raktak különböző mintákat ami az Ospery ispotályos könyvében jól látszik itt 1 példa:

Egy másik érdekes dolog még az anyagokkal kapcsolatban hogy szinte minden hivatkozáson a hüvely végén van 1 bronz kapocs általában díszített( ez majd az egyik későbbi képen és a szobron nagyon jól látszik). Ezt valahogy jó szorosan ráfeszítették az aljára (az 1. és az ospery-s képen látszik a hátulja). Korhűség szempontjából ezt egy fontosabb dolognak tartom minden ábrázoláson szerepel. Viszont nem hiszem hogy annyira egyszerű volna ezt megcsinálni.


Térjünk át a másik témára a kardhüvely rögzítése. Ebben szintén kevés eltérést találtam (1-2 Maciejowski bibliás képen a lovasoknak furcsán lóg de nem jellemzőő). A kardhüvelyt egy külön bőröv tartotta. A kötögetés hasonló az egyszerű övekhez, hasított szíj volt csat nélkül az egyik oldala a hüvelyhez rögzítve elvékonyodó a véggel míg a másik övön feljebb rögzítve két hasítással végződik ahova az előzőt befűzve övként funkcionál. Az öv két része máshol lett rögzítve amitől 1 kicsit megdől hátrafelé a hüvely és kevésbé fog zavarni, nem fog befordulni becsúsznia lábunk közé.Remélhetőleg eléggé szorosan és elég nagy felületen odafogja az ember oldalához.


Még pár kép kardhüvelyekről:

Ez a kép Gilbert Marshal (d1241) valószínűsíthető képmása(egy britt múzeumban van). Nagyon alapos kép sok felszerelés jól látható rajta, úgymint az kardhüvely végén a kapocs és az övhöz való rögzítése.
(A képet nem sikerült beillesztenem, ezért itt a link)
www.vam.ac.uk/users/album/image/15435

Ez a kép pedig a Maciejowski bibliából van. Nagyon szépen látszik rajta a kardhüvely rögzítése. Illetve itt még az is jól látszik hogy nyugaton jellemzően a tunika 1 kötéllel volt megkötve ami bőrből volt az a kardhüvelyt tartó öv volt és annak nem a ruha tartása volt a szerepe.


Köszönöm hogy elolvastátok és remélem valamicskét azért segített a későbbi terveitekben a kardhüvelyekkel kapcsolatban.

Bence

[Ceta]

Jól látom, hogz van 1 fekete is a képen?

[András]

Én is elolvastam és én úgy értelmezem, hogy nincs benne semmi bonyolultabb rögzítés, mert a kardtokot szerintem úgy rögzíted ahogy a képen is van, hogy kb. 10 cm-rel eltolod a csatlakozás két pontját így amikor meghúzod az övet a kard vége a feszítés hatására hátra, mögéd mutat (persze nem mindegy hogy az öv melyik része van felül vagy alul). Az hogy így bele akadsz-e a egy másik kérdés, de mivel az aketon legalább térdig ér azért szerintem nem kellene hogy ez gondot okozzon valamint akkor nem hozzád ütõdik hanem akkor is az aketonhoz.

A másik része, hogy csata közben tönkre megy-e az elsõ találatnál? lehet hogy szerencse kérdése, de mivel nem fix és jobb esetben nincs semmi olyan mögötte amin meg tudna feszülni ezért szerintem egy találat után csak elhajlik és ez már gyöngíti a találat erejét. Én inkább amiatt aggódnék egy kicsit, hogy mi van akkor ha elesel, mert ezektõl függetlenül az lehet, hogy a vége beakad és nem tud a kardtok melléd fordulni, vagy rosszabb esetben alád fordul és te töröd el amikor elesel, de ezt ki kell élesben próbálni, mert akkor lehet jobban látni hogy hogyan viselkedik.

Nekem ilyen ötleteim vannak hozzá.

Én is láttam a feketét, végülis miért ne. Valamelyik rabszolga kinõtte magát, vagy már akkor is lehettek gazdagabb afrikaiak akik valakinek a szolgálatába álltak, vagy õk is a jobb élet reményében jöttek Európába.

[dokizoli]

Én a saját hüvelyemet ez alapján szeretném majd csinálni, illetve ennek egy változatát:

www.yeoldegaffers.com/project_scabbard.asp

Szemfülesebbek biztos látják, hogy a pajzshajlító is erről az oldalról van.

Én csak okoskodni tudok, de szerintem, ez a fűzős megoldás fixebben tartja a csípőre a hüvelyt, mintha egy karikával, vagy más tartóval "akasztaná" rá a fegyver övre. Ezzel a megoldással magára a kardövre építed rá a hüvelyt, és ha felkötöd az egész övvel kellene mozognia, ha tudna...

A törésre én azt gondolnám, hogy a törékeny fa vázat a flexibilis bőr borítás tudja annyira összetartani, hogy ha el is törik, nem mozdul el annyira, hogy használhatatlan legyen. Laci hüvelyét is láttátok, ami fekete szigszalaggal van összetekerve.

Másik fontos része, ahogy a leírás is mutatja, hogy a fa és az azt borító bőr KÖZÉ kell fűzni az öv szíjait.

Övnek én mindenképpen valami vastagabb, és szívósabb bőrt használnék, mondjuk olyan 4-5mm-es vastagságban, és 4 cm szélességben. A Kálvária elején a "Bőr- és Képregény Kereskedésben" van erre való, és egy csík szíjat olyan 2000 Ft-ért meg lehet venni.

Én is nagyon szertném már kipróbálni a hüvely készítést, csak sajnos nincs kardom, amire rá tudnám faragni a fát... Illetve nincs még kész...


www.dbkcustomswords.com/images/blog/BJK/AlbionArn/AlbionArnBKL1152.jpg

Csak egy "szépnek" mondható munka, az Arn című filmből...

[Ceta]

Akkor most én jövök:
halicsi hadjáratok: A 11-13. sz: királyaink, rendszerint orosz kérésre, gyakran beavatkoztak az orosz részfejedségek, fõként a szomszédos Halics (Galícia) és Lodoméria (Vlagyimir) hatalmi harcaiba. - I. Szt László 1092: büntetõ hadjáratot vezetett Vaszilkó tyerebovli fejed. ellen, mert 1091: a kunok Vaszilkó tanácsára törtek Mo-ra. Az oroszok békét kértek, s ebbe László beleegyezett. - II. Szvjatopolk kijevi nagyfejed. (1093-1113) segítségül hívta 1099: Könyves Kálmánt (1095-1116) a vlagyimiri Dávid (†1110), a peremisli (Przemysl) Volodár s a tyerebovli Vaszilkó ellen. Kálmán maga vonult hadba, seregében Koppány és Lõrinc pp-kel. A m. sereg csatát vesztett, miután az ellenséges sereg kunjai a m-okat színlelt megfutamodással megtévesztették. - 1123: a volt lodomériai (vlagyimiri) fejed., Jaroszláv kérte II. István (1116-31) segítségét II. Vlagyimir Monomah kijevi nagyfejed. ellen. A Vlagyimir város ostromára orosz-m-lengy-cseh seregével készülõdõ Jaroszlávot az ostrom elkezdése elõtt megölték, s a m. fõurak nyomására II. István fölhagyott a hadjárattal. - 1138: Jaropolk kijevi nagyfejed. hívására II. Béla (1131-41) sereget küldött Csernyigov vára alá, melyet Vszevolod birtokolt. Az ellenfelek harc nélkül kibékültek. - II. Géza (1141-62) nagybátyja, Belos bán vezetésével 1144: sereget küldött Vlagyimir halicsi fejed. segítségére. 1146: Géza kir. feleségül vette Eufrozinát, Izjaszláv Mityiszlavics kijevi nagyfejed. (1146-54) nõvérét, s ezután fokozottan részt vett az oro-i hatalmi harcokban. 1148: Géza sereggel segítette Izjaszláv Mityiszlavicsot a csernyigovi fejed-mel szemben. Komolyabb harcokra a Dnyeper olvadása miatt nem került sor. 1149: Izjaszlávot megtámadta Jurij Dolgorukij szuzdali fejed. (1147-57). Izjaszláv segítséget kért Géza kir-tól. Harcra nem került sor; Izjaszláv átadta Kijevet Jurijnak, de utána visszaszerezte, majd újra elvesztette. 1150 õszén megint II. Gézától kért segítséget, ki személyesen vezetett hadat orosz földre Izjaszláv ellenfele, Vlagyimirkó halicsi fejed. ellen. Bevette Szanok városát és több falut. Vlagyimirkó megkörnyékezte a m. seregben lévõ Kökényes esztergomi érs-et, 2 pp-öt és másokat, s ezek visszafordulásra bírták II. Gézát. 1151 elején Izjaszláv újra segítséget kért Gézától Jurij Dolgorukij és Vlagyimirkó ellen. A m. csapatok segítségével, melyek már IV: hazatértek, megszerezte Kijevet. 1151. VI: Izjaszláv újra segítséget kért és kapott Gézától, Vlagyimirkó halicsi fejed. azonban rajtaütött az alvó m. seregen, és megverte azt. Megtorlásképpen 1152 nyarán Géza maga vezette seregét. A Szan folyó mellett Izjaszlávval együtt súlyos vereséget mértek Vlagyimirkó seregére, aki elmenekült és békét kérve kiegyezett Izjaszlávval. Esküjét megszegte, de Géza többé nem avatkozott az orosz ügyekbe. - III. Béla (ur. 1172-96) fogadta 1188: a Roman volhiniai fejed. által elûzött Vlagyimir halicsi fejed-et, és seregével Halicsba indult. Roman elmenekült, és Béla fiát, Andrást tette Halics fejed-évé. Vlagyimirt Mo-on elzáratta, de õ 1190: megszökött a fogságból. Ném., majd lengy. földre menekült, majd lengy. segítséggel elûzte András hg-et Halicsból. -

II. András (ur. 1205-35) több hadjáratot vezetett Halicsba. A m-okat Vologyimer Jaroszlavics (†1198) szorította ki Halicsból. Halála után Halics élére a Vlagyimir (Lodoméria) fejedségét bíró Roman került, aki egyesítette Halics és Vlagyimir (együtt Volhinia) tart-okat. Roman a lengy-ek elleni háborúban 1205: elesett. Fiai, Danyiló és Vaszilkó kis gyermekek voltak, mikor ellenfele, a Roman által ktorba kényszerített Rurik Rosztiszlavics megtámadta Halicsot. A halicsiak II. Andrást hívták segítségül, aki 1205 végén Szanokban, akkor orosz ter-en találkozott Roman özvegyével, és õrséget hagyott hátra Danyiló és öccse védelmére. András ekkor vette föl a Halics és Lodoméria kir-a címet. A m. õrség nem tudta megvédeni Roman özvegyét és gyermekeit, ellenfeleik Halicsba hívták Vologyimer Igorjevicset. Az özvegy és fiai Vlagyimir városába, majd lengy. földre menekültek. Késõbb Danyiló Mo-ra jött, Vaszilkó Lengyo-ban maradt. Halicsban a két Igorjevics összezördült, s egyikük, Roman Mo-ra menekült, majd legyõzte fivérét, és Halics egyedüli urává lett; II. András 1208: Korlát fia Benedek erdélyi vajda vezetésével hadsereget küldött Halicsba. Benedek elfogta és fogolyként Mo-ra küldte Roman Igorjevicset. Benedek kormányzása Halicsban népszerûtlen volt, és a közben 1209: Mo-ról megszökött Roman Igorjevics (fivére, Vologyimer segítségével) elûzte õt Halicsból. Az Igorjevicsek a hagyomány szerint 500 bojárt öltek meg Halicsban; más bojárok II. Andráshoz menekültek, s kérték, hogy Danyiló Romanovicsot fejed-ükké tehessék. András 1211: Halics ellen vonult, s a m. seregben volt a 10 é. Danyiló is. Váltakozó sikerû hadmûveletek után Danyiló Halics trónjára került. A halicsi bojárok elûzték a gyermek Danyiló anyját, s kezükbe vették a tényleges hatalmat. II. András 1212: Halicsba vonult és visszahívta Danyiló anyját. Ám Danyilóval és anyjával szemben a halicsiak a pereszopnyicai Msztyiszlávtól kértek segítséget, felajánlva neki Halics trónját; elõle Danyiló és anyja Mo-ra menekült. 1213: András kir. ismét halicsi hadjáratra indult, de a felesége, Gertrúd meggyilkolása miatt visszafordult. Halicsban Vologyiszlav bojár uralkodott. András Leszek krakkói fejed-mel szövetkezve 1214: Halics ellen vonult. Vologyiszlavot legyõzték, de ezután a szövetségesek egymás ellen fordultak. 1216: újra létrejött a m-lengy. szöv. 1216 végén András fia, Kálmán hg. került a halicsi trónra. 1219: Msztyiszláv novgorodi fejed. a kunok segítségével legyõzte a m-lengy. sereget. Kálmán hg-et feleségével együtt elfogta, és elfoglalta Halicsot. II. András 1226: új hadjáratot vezetett Halics ellen, hogy azt András fiának megszerezze. Serege veresége miatt visszavonult Mo-ra. A gyõztes Msztyiszlav fejed. leányát férjhez adta András hg-hez, és 1227 elején neki adta Halicsot. 1229: a már felnõtt Danyiil Romanovics elûzte András hg-et, aki Mo-ra menekült. Béla hg. sikertelenül próbálta visszafoglalni Halicsot öccse, András számára. II. András fiaival, Béla és András hg-ekkel 1231: Halics ellen vonult, fiát András a fejed. székbe ültette, sereget hagyott védelmére, majd Bélával együtt visszatért Mo-ra. 1233: András halicsi fejed. segítséget kért apjától Danyiil Romanovics ellen. Az András hg. segítségére sietõ Türje nb. Dénesfia Dénes seregét Danyiil a kunok segítségével legyõzte. 1234 õszén a halicsi bojárok újra fölajánlották a trónt Danyiil Romanovicsnak. Közben András hg. meghalt, s Danyiil akadály nélkül foglalta el a trónt. Ezzel a halicsi m. uralom véglegesen megszûnt. B.A.

Hadtört. Közl. 1890. (Pauler Gyula: II. Géza orosz-gör. háborúi) - Pauler II:645. - Hodinka Antal: Az orosz évkv-ek m. vonatkozásai. Bp., 1916. - Mo. tört. I:1782. - Kristó 1986.

[dokizoli]

Wikipedián találtam:

XV. századi térkép, ami egy XIII. századi térkép pontos másolata.

Ha ez igaz, akkor Amerika első írásos ábrázolása.

hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Vinland_Map_HiRes.jpg&filetimestamp=20070907211506

[Lesraft]

On Sale Progesterone Pills Free Doctor Consultation Medicina Cialis Levitra 10 Mg Prezzo In Farmacia cialis Cheapest Levitra Professional

[Lesraft]

Cytotec 400 Troubles Menstruels Generic Cialis Without A Prescription Buy Cialis Vip Transaction Pharmacy